Biztonságos motorozás esőben

Az eső minden motoros rémálma. Nem véletlen, hogy a tavaszi és az őszi szezonban csak kevés motoros merészkedik el hosszabb távra, hiszen az eső alaposan befolyásolhatja a menetbiztonságot, ezáltal olyan kellemetlen, nem ritkán váratlan helyzeteket szülve, amelyek balesetet idézhetnek elő. Természetesen nem csak ezekben az időszakokban, hanem például nyáron is elkaphat minket egy zápor vagy zivatar, így feltétlenül tisztában kell lennünk azzal, hogy ilyen időben miként viselkedjünk a motoron ülve! Az esőben való motorozás több szempontból is kellemetlen, hiszen a látótávolság lecsökken, nyakig vizesek leszünk, ezen felül pedig még az út is csúszósabbá válik. Ezen felül azonban számtalan egyéb probléma is megkeserítheti még életünket az esőben való motorozás során!

Ilyen például a bukósisak plexijéhez köthető pára, hiszen legyen bármilyen modern és korszerű bukónk, a plexi esős időben biztosan párásodik majd, ha elered az eső. Ilyenkor a legjobb dolog, amit tehetünk, ha azonnal kinyitunk minden szellőző nyílást, aminek köszönhetően a bukósisakban lévő levegő hőmérséklete hasonló lesz a kinti viszonyokhoz, vagyis ezzel megakadályozhatjuk a pára lecsapódását, illetve azt, hogy emiatt rosszabbodjanak a látási viszonyok. Amennyiben a szellőzők kinyitása sem segít, nem tehetünk más, minthogy magát a plexit is megnyitjuk egy kicsit. Ez ugyan nem szabályos, és baleset esetén veszélyesebb is, de ha haladni akarunk, akkor ezzel az aprócska trükkel – éppen csak egy kis hézagról van szó – több kinti levegőt juttathatunk a sisakba, ezáltal a pára lecsapódásának a mértéke minimálisra csökkenthető. Hasznos még ezen felül, ha az orrunkon lélegzünk, a szánkon keresztül ugyanis általában sokkal melegebb levegő kerül a plexire, ami nagyobb lecsapódást eredményez. Nem csak a pára miatt kell azonban aggódnunk az esős időben, hanem a vízcseppek miatt is! Amikor hirtelen elered az eső, gyakran olyannyira nedves lesz a bukósisak plexije, hogy az akár teljesen ellehetetleníti a kilátást is. Van-e erre megoldás? Több is!

Az első nem feltétlen ajánlott, de működő módszer, hogy amennyiben az útviszonyok lehetővé teszik, akkor haladjunk egy kicsit gyorsabban. Esőben ugyanis 40-50 kilométer/óránál az esőcseppek biztosan megragadnak majd a bukósisak plexijén, ezen felül az autók is olyan közel jönnek hozzánk, hogy még jobban felcsapják ránk a vizet. Amennyiben azonban nem esik annyira az eső és az út is jó, gyorsítsunk fel 70-80 kilométer/órára, ami önmagában már egy olyan sebesség, aminek köszönhetően a vízcseppek szépen el-eltünedeznek, a széltől lefolynak a plexiről, szabad kilátást biztosítva ezzel számunkra. Természetesen léteznek más módszerek is, ezáltal például léteznek olyan szerek, amelyek láthatatlan és egyben zsíros bevonatot képeznek a szélvédőn. Amennyiben ezzel bekenjük a bukósisakot, az esőcseppek még lassabb tempó esetén is szó szerint leszáguldanak a plexiről. Ma már a legtöbb motoros boltban kapható ilyen kence, de amennyiben például egy kis zsíros ecettel vagy viaszos anyaggal kenjük be a plexit, az is kiváló hatást tud kifejteni nagy eső esetén. Ha egyik megoldás sem működik vagy nem kivitelezhető, de mindenképpen haladni akarsz, egyetlen dolgot tehetsz: hajtsd fel a plexit, ami így egyfajta sültként védi majd szemünket az esőtől, miközben a szabad kilátás is biztosított. Ez főleg városban nagyon jó megoldás, külterületen és nagyobb sebességnél azonban nem ajánlott.

Természetesen az esőben való motorozást nem szabad félvállról venni, sem holmi trükkökre alapozni, éppen ezért a megelőzés és a körültekintés minden esetben a legfontosabb. Éppen ezért amint elkezd esni az eső, azonnal vegyünk vissza a tempóból, kanyarodjunk óvatosabban, és csínján bánjunk a gázzal, valamint a fékkel egyaránt. A normális sebességhatárokat általában úgy határozták meg, hogy azt a motorosok még rossz idő esetén is ki tudják használni, ezáltal a mai modern motorgumik 90 kilométer/óráig általában vizes úttesten is hasonló tapadást biztosítanak majd, mint száraz felületen. Fontos ezen felül, hogy mindig teszteljük az út minőségét és állapotát is a gumitapadással. Ezt nyilván ne 80-90 kilométer/óránál tegyük meg, hanem nagyon lassú tempónál. Amennyiben a kerék már a fék behúzását követően elkezd csúszni, az útfelület tapadása nagyon rossz, ha viszont még teljes fékezéskor sem csúszik meg, vagy csak néhány másodperc elteltével, bátrabban bánhatunk a gázzal és a fékkel, de csak kellő körültekintés mellett!

Ha elered az eső, az út felülete akkor válik a legcsúszósabbá. Ezt nagyon sokan elfelejtik, és jobban félnek a tartósan vizes úttól, mint a frissen vizesedett felülettől, holott ez utóbbi nagyobb probléma, az aszfalton megtalálható szennyeződésekkel ugyanis a friss víz egy nagyon csúszós, nyálkás réteget képez, amelyen nagyon könnyű elcsúszni. Az utak motoros szempontból tehát sokkal biztonságosabbak abban az esetben, ha az eső már lemosta róluk a szennyeződést. Természetesen az utak még ekkor sem feltétlenül biztonságosak, hiszen bármikor belefuthatunk egy vízátfolyásba, ami alaposan megkeserítheti életünket. A vízátfolyásokat sokan nem veszik komolyan, holott annyira megdobhatják a motort – a vízen futás kialakulásával –, hogy abból bukás is lehet. Ha időben érzékeljük a problémát, mindig lassítsunk le, és ha egyeletlen az útszakasz, válasszuk a magasabb pontot az átkeléshez, hogy minél alacsonyabb vízszintbe gázolhassunk bele. Alapszabály – akkor is, ha már későn vettük észre a problémát –, hogy vízátfolyáson áthaladva soha ne változtassunk irányt, ne döntsük be a motort, ne fékezzünk rá, és ne is adjunk gázt, inkább tartsuk masszívan a kormányt, és a motorfék erejét kihasználva hagyjuk, hogy átsuhanjunk a folyáson. Természetesen eső esetén gyakran kerülhet hordalék és falevél is az úttestre, amelyek szintén hatalmas problémát okozhatnak, és bukást idézhetnek elő különösen abban az esetben, ha kanyarban hajtunk rájuk, így esőben mindig jó előre térképezzük fel az utat, és próbáljuk meg időben kiszűrni az akadályokat.